|
|
|
Ez talán segíthet a problémán. Nem túl régi fejlesztés, de jelenleg már azt merem rá mondani, hogy készen áll a használatra. Bár vigyázni kell vele, elméletileg nem veszélyes, főleg hogy a hatása igencsak pontosan behatárolható időn belül elmúlik - persze a felhasznált mennyiségtől függ, mennyi idő alatt... - És ez.. pontosan mi és hogyan használtatik? - Kérdeztem kissé tétován, talán kissé rosszat sejtően Lady Francine, tudván hogy pontosan ezt a kérdést várja el. No és persze mert a kérdezett információt szűkséges is volt közölnie. - Ez egy olyan, bedörzsölőszerként használatos szubsztancia, ami... Fogalmazzunk úgy, hogy erősen megkönnyíti a mozgást. Nehéz terepen is. Olyan terepen is, ahol virtuálisan - nincs "mozgás". Persze megvannak a dolognak a saját korlátai, de.. Majd úgyis meglátja. Mindenesetre, ha a megfelelő "futárt" választja ki a feladatra, az illető villámgyors és biztonságos módon célba juttatja az adott információt, a... Hova is? - A tengerszoroson kellene átjuttatni egy Ms. Konrad által lejegyzett, információkat tartalmazó papírtekercset. De ezt már mondtam. - Ehh, igen, persze, persze, csak nem voltam biztos benne. Érdekelne, hogyan kódolta le, de ha jól sejtem, ha sürgős célba juttatni, akkor feltehetőleg nincs most időm ezt tanulmányozni. - Sajnos, ez a helyzet, de még megkérdezhetem Ms. Konradot a használt kódolás mikéntjéről. Vagy akár Ön is – ha nevezett legközelebb Prágában jár. - Óh, igen, igen... Hm... Egy blokád alá vont tengerszoros... Annyira nem lehet nagy akadály. Mint mondtam, akkor, ha a megfelelő futárt választja. - Rendben. És akkor, pontosan mit is kell tennem ezzel a... Folyadékkal? - Válassza ki a megfelelő személyt. A kis testsúly, agilis alkat előny. Ja igen... Sajnálatos módon eddigi észrevételeim szerint ez a szer csak nőnemű alanyokkal kompatibilis. Ennek okát nem tudom, mert a fejlesztéskor semmi nem indokolta ezt, de a tesztelés során ezt vettem észre. ennek persze megvan a pozitív oldala: bedörzsölőszerként így kézzel is felapplikálható, annyi a feltétele, hogy egy férfiembernek kell felvinnie. Persze ez morális kérdéseket vethet fel, de... remélem talál egy megfelelő hölgyet, aki a szent cél érdekében hajlandó lesz erre. Mindenesetre, a szerből testsúly tíz kilogrammonként nagyjából egy millilitert kell felhasználni. A szert a lapockák körül, valamivel azok alatt, a vállak és kulccsontok körül és a mellkas két oldalén, a bordák felső részénél kell a bőrbe dörzsölni. Érdemes odafigyelni az adagolásra, mivel azután, hogy a bőrbe szívódott, csak egyszer hatékony - egy pótlási céllal történt második bedörzsölés nem a megfelelő hatást fejti ki. Érdemes figyelni az adagolás egyenletességére is, főleg a kétoldali szimmetriára. Ugyanakkor, ha biztosra akar menni, inkább a picivel többet használjon, mint a feltétlenül szűkséges, mint kevesebbet. Lehetőleg számottevő mennyiség nem kerüljön a test kéretlen részeire. - Értem. - Lassan bólintottam. Igyekeztem minden részletet megjegyezni, amire felhívta a figyelmemet. - Esetleg beszámoljak az eredményről...? - Nem szűkséges. - Francine kisasszony mosolygott. - A szer már éppen elég tesztelésen ment keresztül. Ha megfelelően használják, biztos vagyok benne, hogy tökéletes eredményt érnek el vele.
Miss Whitecomb arca némi bánatot, sőt, mármár elnyomott mártíri kínt tükrözött, ahogy lefejtette magáról ruházata legfelső rétegét - egy lazacszínű, hátul apró gombokkal záródó, elöl szélesen dekoltált és halvány fodrokkal díszített ruhát. A gombokat kis segítséggel kibontotta, majd csak a vállairól vette le a ruhadarabot, óvatosan lefejtve annak szűk ujjait a karjainál. A doktor a háttérben minden reakciót mellőzve figyelt. Mindig tudtam, hogy az öreg szakorvos úgyszólván "fából van". Többet is láthatott már aktív éveiben. Jómagam igyekezve rejteni a tényt, hogy a lélegzetem is visszafojtom, igyekeztem eldönteni, hogy valójában a tudományos fejlesztések iránti izgalom, vagy a látvány ereje hatott meg. Inkább az előbbi felé húzott a szívem. A ruha alatt klasszikus, fehér, halcsontos fűző lapult, és bár - elsőre még a bedörzsölőszer nélkül - megpróbáltam azon keresztül, afölött megérinteni a hölgy lapockáit, sajnos csúfos kudarcot vallottam. Elhangzott a Miss Whitecomb számára rémálomként csendülő mondat: - Miss Whitecomb... Lenne szíves a fűzőjét is kioldozni? A most már felső testében félig takaratlanul a tükör előtt álló hölgy beszorította a szemeit egy pillanatra, aztán meglepő mozgékonyságról téve tanulságot a csípője mellett hátranyúlt, és kioldozta fűzője szoros alsó kötését. A fűző szétcsúszott, és kissé megereszkedett a testén. Mint kiderült, nem is volt olyan szörnyen szorosra húzva, hiszen a törékeny alkatú kisasszonynak nem is volt rá túl nagy szűksége. Magam óvatosan kicseppentettem a kapott szerből pár cseppet a tenyerembe és először lassan, finom mozdulatokkal szétkentem majd bedörzsöltem Miss Whitecomb jobb lapockáján a bőrbe. Hófehér bőre volt, az aktuális divatnak megfelelően arcán kissé rózsaszínesre pirosította – de a hátán még mindig puha és hófehér volt. Miután az első pár cseppet felvittem, rádöbbentem, hogy sietnem kell, így pár millilitert - nem alkalmaztam előzetes adagolást, csupán kiszámoltam, hogy Miss Whitecomb törékeny, könnyű alkatához elég lesz hat vagy nyolc csepp, talán egy kicsit több - ismét a kezemre helyeztem, és bedörzsöltem az előzőnek megfelelő területre, szimmetrikusan. Ezután két-két cseppet mértem ki a lapockái melletti területre az oldalán, a fűzője fölött, sőt, még a lecsúszott ruhakiegészítés pereme alá is bedörzsöltem az áttetsző, olajszerűen sűrű és olajos tapintású, de meglepően könnyű fajsúlyú folyadékot. Az elsőre azt hittem, hogy azért tűnik el másodpercek alatt, mert elpárolog, de csakhamar ráébredtem, hogy a kezemet borító szer nem kelt hűvös érzést, tehát nem párologhat el - hanem azért tűnik el Miss Whitecomb bőréről, mert beszívódik... Szinte azonnal. Amikor a nyolc cseppnyi folyadékot felapplikáltam és késznek tekintettem a műveletet, hátra léptem az üvegcsével a kezemben. Felfedeztem a kezemen maradt folyadékot, mely nagyon vékony fényes filmrétegként borította azt, és szolid mozdulattal a zsebkendőmbe töröltem, miután gondosan lezártam a díszes Murano-i üveg fiolát. Ezalatt le se vettem a szemem Miss Whitecombról, aki dermedten, arcán pírral állt a tükör előtt; s azt találgattam, mit érezhet, miközben a szer utolsó cseppjei is nyomtalanul eltűnnek a bőréről. Csak arra a pillanatra fordultam el, amíg egy üveges kredenc vitrinje mögé helyeztem az üvegcsét, és mire visszafordultam, Miss Whitecomb arca teljesen megváltozott: szinte holtsápadt volt, az arca pedig ijedtséggel vegyes döbbenetet tükrözött. Egy pillanatig levegőért kapkodott, és egy félrecsúszott pillantásom felfedezte, hogy mintha a bőre alatt valami hullámozva mozogna és békétlenkedne - akkor ezt még csak illúziónak véltem. A hölgy arca ismét megváltozott - a bőre teljesen kipirult, mintha a vére hirtelen robbanásszerűen a kültakaróba tolult volna, és az arcát, a hátát, és nyakát is elborította az egyenletes pír. Ez csupán egy pillanatig tartott, a mozgás pedig erősödött, és az volt a gyanúm, hogy a bordái közötti, légzését segítő izomzat szinte őrülten rángatózik, ahogy hihetetlenül felgyorsult légzését kiszolgálni próbálja. Valójában ez nem volt teljesen helyes megfigyelés, ugyanis a bordáit - bár finom bőrén kissé áttűntek az oldalán, főleg így, megfeszült tartásban - már nem lehetett kivenni a bőre alatt, mint kezdetben, a kezelés előtt. Ekkor Miss Whitecomb megremegett, megtántorodott, majd ismét megvetette lábát a vörös kárpiton - ezután pedig mintha valami lökné, előreesett a hátán pedig hatalmas hólyagként vált le két ponton a felhám, s e két hólyag egyetlen szempillantás alatt irreálisan hatalmasra nőtt, majd felhasadt és a megnyúlt, sérült hám nyomban le is vált, majd a leválási felület szélein begyógyult. A hólyagok áttetszőre nyúlt felülete alatt már felhasadásuk előtt valami fehéres, elsőre borzongató, látszólag szálas szerkezetű dolog tűnt fel, mely felhasadásukkal kiszabadult. Szinte felfoghatatlan sebességgel töltötte be a szobát, ahogy kiszabadulása után csapzottan terült el a tükör előtti fésülködőpolcba levegőért kapkodva kapaszkodó Miss Whitecomb mögött - Szárnyak! "Szárnyak!" - döbbentem rá hirtelen... A fehér matéria, mely most már egyértelművé vált, hogy majd' egy arasz széles és több mint 40 centiméter hosszú tollak tömkelege, ahogy szétterült a szabad levegőn, úgy egyre több helyet foglalt, de kísérleti alanyunk bőre alól még mindig újabb centiméterei kerültek elő ezen új testrészek merev, és az emberihez teljesen hasonlatos bőr, de emellett tollazat fedte csontos vázrészének... Míg végül hatalmas, az emberi testmérettel arányos, hozzávetőlegesen is több méter fesztávolságú szárnyak kókadtan terültek el a fésülködőasztal felületén, a mögötte lévő fotelen és a szőnyegen. Miss Whitecomb még mindig döbbent volt és levegőért kapkodott, de ahogy lassan magához tért, mély lélegzetvételekkel felsóhajtott, és felegyenesedett... Mintha természetes volna, közben felemelte eddig kókadtan csüngő szárnyait, választ adva azon gondolatban épp ekkor felmerült kérdésemnek, hogy vajon képes-e mozgatni is őket. Ahogy lassan összeszedte magát, megrázkódott, és a szárnyak imént még csapzott és kusza tollai egyszeriben a helyükre kerültek; ezzel máris rendezettebb hatást keltve. Amikor az első meglepetésen túl voltam, éreztem, hogy majdnem annyira felszökött a vérnyomásom, mint az imént Miss Whitecombé, és szinte futva robbantam be a szomszéd szobába. - Kardinális úr...! Kardinális úr, megvan a megoldás! Tudom, hogy fogjuk átjuttatni az üzentet a tengerszoroson...! Éjszaka, repülve! Miss Whitecomb egyszerűen átrepül vele...!
Lelkesedésemben alig hallottam a másik szobában Miss Whitecomb szokottan halk és félénk hangját, amint a tükörben vizsgálgatja szinte kétszeres szélességűre duzzadt mellkasát, melyet a bordákra ránőtt, a szárnyakat mozgatni hivatott izmok elöl a mellkasa felső és alsó részén, oldalt szinte végig az oldalán és a hátán is eldeformáltak - igaz, arányosan, és anatómiailag tökéletesen korrekt módon. - Hát... Erre biztosan nem fogok tudni fűzőt venni - Ne aggódjon, Miss Whitecomb - Jött a doktor nyugodt, diplomatikus válasza - Az éjszakai égbolton senki nem fogja az alakját figyelni.
Saira Doran · Wed Apr 26, 2017 @ 07:38pm · 0 Comments |
|
|
|
|
|